Esti dal
Esti dal
Piros üvegen át nézem
az éj néma csillagait
Mély álommá, vörös köddé
váltva fényük halk perceit
Elalszom már, pislákolok
akár fáradt tűz parázsa
Hunyorgó szemmel nézek a
tegnapról maradt világra
Törött dallam zúg az éjben
szobámban mézillat tombol
Fény játszik a zongorámon
egy kis Sarbande-ot Brahms-tól
Felhő kúszik fák ölébe
ágak között fagy, s köd ébred
Pillanatból órák lesznek
szülik, s temetik a szépet.
2004.11.29
|
|