Halomszámra olvasom, és hallom,
hogy napi szinten több ezreknek nincsen pardon
Ölnek, lopnak, rabolnak,
de a bűnökért a rosszak sose lakolnak
meg, ez a helyzet a valóság szomorú
az egész nem más mint egy csodaszép koszorú
a felszín alatt, viszont rohad az egész,
Mi használható lenne azt rég megette a penész.
Hol az emberi életet apróbénzbe mérik
A tisztességes embert semmibe se nézik
Na mondd, mi a fenét várunk a világtól,
ha sohasem tanulunk semmilyen hibából
Akkor mit akarunk? Hagyjuk, hogy elnyomnak,
elvadult az egész, fillérekért leszúrnak,
és megyek a francba, mint Escobar
Nincs mit tenni, mert itt csak a pokol vár.
Kár tenni bármit, mert minek is,
mert az eszed után tudod elveszted a hited is...
A távolba nézve látom, a borongós eget,
de tudom jól, ez nem más mint a kezdet
túl sok a tenni való, időnk véges,
mi vagyunk az élelem a nagyvilág éhes
a húsunkra, darabokra szaggat,
mert nincs semmi ami neki határt szabhat.
Hát ennyi, és nincsen már tovább,
úgyhogy amíg lehet barátom addig menj tovább...