Fullextra.hu

A Club 81 New York egyik legelegánsabb szórakozóhelyévé nőtte ki magát az ezredforduló után. A nevét arról kapta, hogy 1981-ben, egy underground kis kávézóból alakították át színvonalas bárrá, majd tulajdonosváltáskor hozzácsaptak még egy részt, és diszkót is üzemeltettek benne. 2006-ban az egyik legdrágább, és az ismert emberek által előszeretettel látogatott klub lett, ahová akárki nem tehette be a lábát. Tulajdonképpen Beccáék sem azt a nívót képviselték, akiknek szabad bejárásuk lehetett volna a helyre, de Becca egyik ügyfele egy alkalommal megajándékozta őt néhány klubtagsági kártyával, így vált kedvelt törzshelyükké a Club 81.

A lányok jókedvűen, bármire nyitottan érkeztek a klubba. Csinosak voltak, még Christi is kitett magáért, és a félhomályban a fekete, jó szabású kis ruha remekül palástolta alakja tökéletlenségeit. Mindhárman feketét öltöttek, összebeszélés nélkül, Becca spagetti pántos ruhát viselt, mely megmutatta hibátlan vállait. Cherry nadrágot húzott hosszú lábára, a felső része pedig nyakba kötős, a hátat szabadon hagyó blúz volt, mely selymes, kreol bőrét szinte teljes egészében megmutatta. Cherry szép volt. Fekete bubifrizurát hordott, este, ha szórakozni készült a szemét macskásan kihúzta fekete festékkel, ettől „femme fatale” külsőt kapott, szinte démoni kisugárzással. Festék nélkül úgy nézett ki, mint egy kedves francia lány, bájos pofival, vékony, filigrán alkattal, szép feketegyöngy szemekkel. Most azonban valóban démoni fényt sugárzott a szeme, amint beléptek a helységbe, azonnal pásztázni kezdte azt, kereste az alkalmas férfit, akit arra az éjszakára bosszúszomja kielégítésére felhasználhat.

Becca egy kicsit unottan pillantott körbe, először is ülőhelyet keresett, de a hatalmas tömegben majdnem teljesen biztos volt benne, hogy nem fog találni üres foteleket. A klub ragyogott a sok flittertől, a színes fényektől, bömbölt a popzene, fenn a színpadon az egyik divatos, fiatal lányokból verbuvált együttes vonaglott, és énekelt, a bárpult előtt hármas sorokban álltak az emberek várva, hogy kiszolgálják őket a legjobb shaker iskolából kikerült, túlságosan jóképű fiúk. A mennyezetet ezernyi plasztik-csillag borította, melyet olykor jégkék lézerfény, olykor sima fehér reflektor világított meg, hogy a csillagok az egész teremben szórhassák brillfényüket. Christi lelkesen forgolódott, mint aki először van itt, kivételesen folyamatos mosoly ült az arcán, nem tudni, hogy valóban az italnak, vagy valami másnak köszönhetően, de roppant elégedettnek látszott.

- Szerintetek az a pasi engem néz? – kérdezte pirulva, és egy nem túl jóvágású, szemüveges férfira mutatott, aki a sarokban éppen beletemetkezett a poharába.

- Úgy látszik… - válaszolta Becca érdeklődés nélkül, neki az ilyen egyszerű külsejű férfiak nem jelentettek semmit. Annyit sem, hogy megnézze őket jobban.

Azokat a férfiakat vette észre, akik nyomtak a latba, ha megjelentek valahol, azt tudni lehetett a legnagyobb tömegben is, hogy ott vannak. Úgy tapasztalta, hogy az a férfi, aki megjelenésre, kisugárzásra nagy falatnak látszik, az az ágyban sem okoz csalódást. Ezt a kétéves férfifaló életmódjának köszönhetően tapasztalta ki. Volt ilyen is, olyan is az albumban, de mindig bebizonyosodott, hogy az alfahímek a legalkalmasabbak az egyéjszakás kalandokra. Másra nem biztos, de az egyéjszakák esetében verhetetlenek. Szóval valami nagyvadra várt, nem izgatta Christi felajzottsága. Mert Christi igenis felajzott volt a lehetőségtől, hogy egy férfinak rajta akad meg a szeme, hogy őt nézi, és tőle akar valamit. Persze, ha akar. Mert a nézés még nem biztos. A XXI. században a férfiak egy kicsit furák, felcserélődtek a nemi szerepek, ezért a meghasonlott állapotukban fogalmuk sincs, hogy mi a dolguk. Például elhívni a lányt egy italra, vagy táncolni, amire Christi is várt. Egyelőre hiába. Lelkesen szemeztek a szemüveges férfival, és mosolyogtak kedvesen, de nem közeledtek egymáshoz fizikai értelemben.

Becca nem érezte jól magát. Hirtelen egyáltalán nem érdekelte a forgatag, szöget ütött a fejébe Cherry és Christi aggódó tekintete, amikor a telefonálóról mesélt nekik.

- Kár volt elmondani, csak felidegesítettek a paranoiás félelmeikkel. Igazán nem kellene foglalkoznom ezzel a csip-csup dologgal, majd megunja az idióta hívogató, ez nem ronthatja el az estémet. – gondolta. - Valószínűleg valamelyik csalódott pasi próbál így ijesztgetni, de engem aztán hiába. Az ilyen ócska trükköknek nem dőlök be, és nem szereltetek még hat zárat az ajtómra. Vagy az is elképzelhető, hogy Mark elmebeteg szórakozása az egész, csak azért, hogy ne érezhessem magamat szabadnak és nyugodtnak?

Mark szemét módon bánt el vele három éve, hazugságot hazugságra halmozott, szeretőt tartott mellette, többet is. Becca elhagyta. A szakítás azonban mégsem jelentette azt, hogy Mark eltűnt a süllyesztőben. Még legalább egy évig a nyakára járt, gyakran felbukkant, telefonálgatott, dicsekedett új nőivel, és azzal, hogy azt teszik, amit ő mond, nem olyan csökönyösek, mint Becca. Őt közben fenyegette, hogy megöli, ha más férfival látja, de még a férfit is, mert senki másé nem lehet, csakis az övé. Becca tudta, hogy Mark beteg, és segítségre szorul, az utána következő szeretőit agyba-főbe verte,- ezt egy közös ismerősük mesélte, amikor véletlenül összefutottak - kész csoda volt, hogy őt csak egyszer bántotta. Azzal az eggyel telt be a pohár. Aztán két éve eltűnt. Becca nem tudta, hogy mi lett vele, de nem is igazán érdekelte. Örült, hogy megszabadult tőle

- Talán ő az? Már két éve nem is hallottam róla. Miért kerülne épp most elő?

- Becca! – kiáltotta Cherry egész közelről. – Szerinted hülyeséget csinálok, ha elmegyek egy italra azzal a dögletes fekete manussal?

- Tessék? – kiabálta vissza Becca, mert a zajtól alig hallott valamit.

Cherry megismételte a kérdést, Becca odapillantott a „dögletes” feketére.

- Én se dobnám ki az ágyamból. Mit tervezel?

- Bosszúúúúúúú! – nevetett Cherry.

- Kell ez neked?

- De még mennyire! Nem látod milyen gyönyörű példány? Sokkal szebb, mint Tim. Te kihagynád a helyemben?

- Én nem, de nekem nem is olyan érzékeny a lelkem, mint a tiéd! – üvöltötte vissza teli torokból Becca.

- Itt az ideje, hogy az enyém se legyen olyan nagyon érzékeny. – bömbölte Cherry, aztán megfordult, hogy csábos pillantást, és széles mosolyt dobjon a férfi felé, akivel már percek óta flörtölt.

A férfi nem volt rest, azonnal megindult a lányhoz. Hamar eltűntek a tömegben, Becca kettesben maradt Christivel. Nem sokáig. Christi kitartó szemüveges hódolója megemberelte magát, és dadogva elhívta táncolni a lányt.

Becca ott állt egyedül a tömegben. Végignézett a termen, látott néhány ismerős férfit, páran bólintottak felé, de nem volt kedve beszélgetni, az elveit pedig nem akarta feladni. Ismerősökkel soha. Azt gondolta, hogy haza kellene mennie. Egyedül. Semmi jó nem fog történni ezen az éjszakán. Elromlott a hangulata. Nem ment ki a fejéből a telefonáló. Végig akarta nézni az albumot. Tudta, hogy totálisan fölösleges, hisz még a hangját sem hallotta annak az embernek, mégis remélte, hátha a címkék elárulnak neki valamit.

Folyt.köv.