Rozsdaszín, hulló, bomló levelek, jött az ősz, tarka ruhában veletek, csaló, hitegető, színes világ, hol sírva hervad minden virág mit észre sem veszel, mert a nap még ragyogva szeli a lombokat. Véget ér minden, szinte észrevétlen, múlnak a percek, az órák is, vétlen nyárlelke még feléd rohan, hiába, elfut az idő, elviszik hangtalan esőszagú, sárnyomos hajnalok, Ti, kik a nyár aranyhajába rőt szalagot fontatok!
