A történet nem rólam szól, mielőtt elkezdenétek sajnálni, közlöm, hogy a valóság ugyan nyomokban felfedezhető benne, de egyébként fikció...:-)

Harminckét éves lettem én, meglepetés e két legény… Ajjaj. Nem vagyok teljesen józan, be kell vallanom. Nincs mit szépíteni, eláztam, mert annyira sajnálom magamat, mint még soha azelőtt. A kellemetlen az, hogy ahogy az évek múlnak, én egyre jobban fogom magamat sajnálni, és minden következő szülinapomon egyre mákosabb és mákosabb leszek, hogy el tudjam viselni az idő ilyetén pofátlanul gyors múlását. Rohadék…

Itt állok - mondhatni, bár tekintve állapotomat inkább imbolygok harminckét évesen - férj, vagy minimum egy állandó barát nélkül, kizárólag a hasonszőrű vénlány barátnőimmel körülvéve, keserű…jaaajjj de keserű születésnapomon. Még hogy szingli! Marhaság! Ezt is csak azok találták ki, mint pozitív jelzőt, akik már unták, hogy levénlányozzák őket. Nincs rosszabb egy családi ebédnél, amikor az anyám megkérdezi: Van már udvarlód kislányom?
Nincs! És nem is akarok! – szól a kemény válasz, mert én öntudatos szingli vagyok. Vagy nem. Mert ha előbújik Mister Alkohol, akkor kitör rajtam a pánik, hogy én miért nem kellek senkinek? Miért? Most mit mondjak az anyámnak? Anyuci! A te lányod a kutyának sem kell! Hiába minden praktika, hiába a vörös hajkorona (ahogy öreganyám mondaná, hisz a nő éke a haja… ugye), nem visz engem táncba senki… Na jó. Ez így nem igaz. Nem azért nincs pasim, mert nem akadna. Olyan nem akad, aki nekem megfelel. Bezony. Hogy milyen felel meg? Na itt a bökkenő! Ezt én így nem tudnám defi…defi…definiálni. Nem…nem. Ránézek, megszólal, és kész… Ő az. Hogy milyen? Csillag van a homlokán, fény lövell a szeméből, és aranyból van a… Mit tudom én! Majd szólok, ha megtudtam. Lehet tőlem maga az ördög is, ha elég sármos hozzá, hogy elaléljak… De elalélnék már… De most, csak Johnnie és Jim a társam, két jó ivó, igazi kiváló hallgatóság… jöjjenek fiúk, Mister Walker, és Mister Bim… Nem is szeretem a whiskey-t, minek iszom? Kemény lesz a holnapom… Hihi… ez már majdnem vers. Légy a párom, gyöngyvirágom... lala...

Hol van a laptopom? Hova dugtam a laptopomat? Na! Na megvan. Itt van. Ahol volt… csak… a szemem hajít…

Üzenet… semmi. Miért is lenne? Senkise tudja, hogy ma vagyok… harminckét éves lettem én… meglepetés e méhlepény…! Hah! Ez remek. Dalolva volna jóóó! 

Pasi kéne…pasi kéne… honnan szedjek egyet… lalala…

Marcsi regisztrált egy húspiacon… azaz társkereső oldalon… én nem süllyedek addig… nem bezony. De ha már itt vagyok… mi bajom lehet? Hogy fotót is? Melyiket? Olyan kéne, amin hátulról vagyok, hogy ne ismerjenek meg… Hihi. De akkor honnan tudja a nagy Ő, hogy tetszem neki, mert tetszem… Hihi. Mister Bim? Mit javasol? Áh... azt! A bikiniset? Ön megőrült uram! Nem kant keresek, hanem párt! Valami szolidabbat! Mister Walker? A kirándulóst? Nem jó. Jajjj… nem kéne rázni a fejem… Tisztára szédülök… A kirándulóson olyan a hajam, mint akit bedugtak a 220-ba. Nem…nem. Van egy ötletem… Levágom a fejemet. Levágom a fejemet a bikinis képről, és csak a fejemet teszem be… elég az, minek ide más… még sok is… Na! Kész. Uraim! Mit szólnak hozzá? Látom, hogy tetszik. Név... mi legyen a nevem...? Ártatlan kék szemek...? Kíméljenek a részegek...! Nem is kék... Abigél... az leszek... romantikusan... Lovemaster.hu! Na… Kerítek egy pasit, a föld alól is.

Nincs kedvem önökkel ünnepelni a harmincharmadikat, nincs bezony! Most pedig hagyjanak aludni, elfáradtam…ne abajgasson Mister Bim… most komolyan… forog a…