Szeptemberi ég /versenyen kívül/

 

 


Csak rád gondoltam,
és csókod éreztem vállamon, 
bársonyos érintéssel
Végig siklott ajkamon
Tenyeredbe zártad arcomat
szemedben vágy lobogott,
szeretlek,
akarlak,
suttogtad a szavakat.
Varázslatos a szeptemberi ég,
a rajta feszülő éjszaka,
lassan csorogni kezd,
hogy függönye legyen a vágynak,
mielőtt ezüst ruhába öltöznénk,
engedve a hold akaratának.
Beteljesült boldogságunk
bőrünkre ültette,
verejték gyöngyeit,
Szellő szárította,
fényét vették  a csillagok.
Felhő hátán repül a pára,
hogy megfürödjön az óceánba.
Még hallottam szuszogásodat,
mikor a szellő megérintette arcomat.
Az olvadozó éjjel,
álomba ringatott.
De lassan utol ért a reggel,
még számon éreztem ajkad
ám a szellő lágyan beletúrt hajamba.
- megsúgom,
én voltam ott,
az álmodban éjszaka..





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=12195