http://abbcenter.com/_up/senga_lelke/Kapun_kilokott.mp3

Mint erőszakkal becsapott kapu
döng a szó.
Súlyos terhével hangja útra kell,
tarol mint golyó a bábokon,
és rombolni kezd,
egy nyári alkonyon.
Szélvihar repít,
félelmek oldalán -
- így diktálta kedvem,
röhög a hurrikán.
Bevágódó ablakokban
nem marad üveg,
- megcsaltál ,
mert ajtó nélkül,
nem bírtad - te céda,
süvit a huzat.
S ha lelkében az ember,
sebektől vérezve,
de túlélte rohamát,
napszámosként még lebonthatja
a falat.
Talán,
talál annyi téglát romjai alatt,
melyből építhet még egy rázós,
de járható utat.