Rendhagyó tudósítás, élet és halál között

 

 

Rendhagyó tudósítás, élet és halál között




Kérlek ..kérlek..ugye nem akarsz elengedni? Ugye nem? Tudom,
hogy most rettenetesen érzed magad - .persze hogy tudom, - veled
együtt szenvedek. Emlékszem, mennyire nehéz volt, az első kezelés
után. Mikor aggódva néztelek. és reszkettem érted, mert Éreztem
milyen nehéz nyelni, a szád tele hólyagokkal, sebekkel, mart és csípet
minden, közben vérzett az ínyed.

De akartál, és megmaradtam, elrejtőztem benned, és csak mosoly
született a mostani kezelésig az arcodon.



Jaj, de most, az esélyeid, ami az enyém is, egyenlő szinte a semmivel,
Reszketek a félelemtől, és tudd meg, A TE akaratod az én erőm. Mert
látom, ahogy bujkálok benned, hogy mi gyötör, és a kínok kínját okozza.
Már megint vizsgálaton voltunk, RTG .és Uh, - és minden ami lehet.
Itt könyörgöm, vegyétek észre, - de hiába, - a felvételen nem látszik, és
megőrjít ahogy fáj a hasad.



Most megjelent az első lyukacska, segítsééééég, kérem valaki, Segítsééég,
jaj még egy,..



Ekkor megéreztem, ahogy a hordággyal megindultak az Intenziv felé.
Pillanatok sokan lettek körülötted, és a sebész azt mondta, vállalom!
Szerettem volna átölelni, de akkor mi lesz veled, így maradtam. Kitörő
örömmel fogadtam a döntését, mikor elindultunk a sebészetre. Boldog
voltam. Boldog és mégis, valami furcsa félelemben remegtem, mert éreztem,
mennyire akarsz, és mégsem tudsz megtartani. Kiengedtél, én csak néztem
rád megrökönyödve, - szóval - így nézel ki, ha meghalsz.



Ki lökdösődik, ki üt ver engem? - jaaaaj - hurrá visszamehetek!


Még alig tértem észhez, és máris valami fájdalom hasított belém, amit te,
nem is é rezhettél, szerencsére. Elcsodálkoztam, mit csinál ez az EMBER?
Úgy jár a keze mint a gép. Mégis vigyáz rád, óvatosan teszi a dolgát. De
közben megszabadít cca 1 méter béltől,.kitisztítja a hasüreget,.és a már az
összevarrt belek fölött bezárja a sebet.



Uram atyám! Már megint kívülről látlak, és az öltéseket a hasadon. Ezt már
ismerem! És a következő percben megint a tied vagyok



Lassan megindulnak veled,. bevisznek a sebészeti Intenzívre, és kezdődik a
várakozás. Édesanyád megcsókolhatja a homlokod, és átengedi azt az egy
helyet - neki - a kislánynak akit annyira szeretsz, aki annyira szeret!


Ma már áthoztak a Bel. ITO  ra. Csak néhány nap telt el, és újra hallhatom
a hangod. Az első kérdésed, hogy van a szobatársad? Nyugodj meg,
ő már sétál a folyosón.
Közben arra gondolok, én azért maradtam meg neked, mert a sebész varázsolt.
Nélküle esélyünk sem lett volna, hogy megmaradjunk egymásnak.
Ő is azt mondta, csak Nulla esélyt tud adni, de abba beleadja amit csak lehet.

Köszönöm, köszönöm - mert én sem éltem volna túl, amit csak veled lehet,
mert Én vagyok a 22 éves ÉLETed


A történetnek 3 év múlva, minden ragaszkodás ellenére vége lett.

 





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=12198