Mikor a hűvös hajnal ablakodra feszül
és az álom ébrenlétre szenderül
egy új nap nevethet rád.
Beszökik hozzád, nyári kora reggel,
melléd hever ruhátlan testtel
még alszik benne a vágy.
Fonott sugár közelít aranyló fénnyel
szikrákat ragyog, dadogó széllel
nem enged aludni tovább
Ágyadból kikeltve, rád folyik kéjjel
a nyári nap, és égető hevével,
forrón csókot ad.
Szerelmét, az alkony csillapítja
fényét az éji sötétség uralja
de hőséget ringat az ágy