Régóta őriz valami fekete, alteregója éj szelleme. - Sajgó lelked védelmezem, súgja csönd szavával, ringat a szeretet dallamával.
Már csak ez maradt nekem, ne érj hozzám bántó sérelem.
A sötét lassan álmomat veszi, Úgy érzi , jogosan megteheti. Menekülnék, de alig vonszolom magam, a folyosó vége, oly messze van, Bár érzem a friss fuvallatot, de a kaputól még órákra vagyok.
