Az én csöndem..
Az én csöndem.. Az én Néma leventém vigyázz reám.
Szűrőt tesz a zajra, átölel puhán.
Szó nélkül űz el becsmérlő szavakat,
bár a károgásnál néha megakad.
Óvja a lelkem, mosolyában remény,
leventék között, a legjobb az enyém.
Nem harsog, visít, nem üvölt velem.
Tud szeretni, tudja mi a szerelem.
Őrzi az érzést, mint cseppet a tenger,
mint köd a homályt, ezer rejtelemmel,
napfény a lelkemen, ha rám tör a fagy.
-Mindig megóvlak, mikor az enyém vagy.
Ő az, ki ringat, ha reszkető lelked,
telve félelemmel várja a jövőt.
Ki nem szól, de dallamot dúdol neked.
Megóvja, védtelenné lett lelkedet.
|
|