Emlékszel arra, mikor egy parányi hópehely
Légiesen szállt s a pillekönnyű vízkristály
Ajkad ívén megcsillanva, arany színbe fonta
Szemed sugarát?
Olyan volt, mint a mesékből kilépő álom.
Messze suhanó ezüst madárszárnyon,
Melyen igazgyöngy tündöklését véltem, mikor
Jégtől dermedt könnycseppjeid hófehéren
Felragyogtak csillagszempilládon.
Csak kacagtunk, kacagtunk egymás kezét fogva.
Nem törődtünk azzal, a vízcsepp hová jutna,
Ha nem fagyott volna bolondos szívével
Egyetlen perc alatt - mosolygó arcodra-

2009.01.04