Két szemedben rejlik a nap tükörképe,
Melynek égszínkékje csodás látomás.
S én elmerengve nézem, ahogy tűzfényével
Magához vonzza az éj milliárd csillagát.
Hozzád simulva érzem, megremeg a testem
S ettől felhevül bennem a vágyillatú láz,
Mert érted dobban szívem, mikor karod ölel
És könnycseppektől fénylik a bűvös ragyogás.
Oltalmazz védőn!  Vigyázd szerelmemet!
Őrizd a lángot mely két kezedben lobban,
S ha már nem leszek, benned éljek tovább,
Valóságból felvillanó éber tudatodban.