Míg szavakat karcol kristálytollad,
és betűgyöngyöket formál a kezed,
én, valóságos képpé festelek,
hogy megismerjenek az emberek.

 
S ha majd megállnak a festmény előtt,
mit készre mázolt az ecset,
tudni fogják azt is, hogy a képzelet,
olyan színeket kever, amik különlegesek.

 
Igazi önarcképed, hűen tükrözi vissza
a lelked társául szegődött jellemet,
melyből úgy árad a benned rejlő fény,
mint, Isten szívéből a szeretet.