Hátára veszi Hold a fáradt tegnapot Magával cipeli, mint nyűtt hátizsákot Áldozatnak szája, mint apja Izsákot Miközben keresi az igaz holnapot
Magára felhőt húz, kezet fog a széllel Csillagok között jár, Tejutat felkutat Teliholdkor pózol, hátteret megmutat S krajcárként elgurul ezüstös szegéllyel
