Ligeti Éva

Ábrándos április



égi lámpát gyújt a nap
arany palástja lebben
rajta régi fénykalap
más nem tündököl szebben

fentről néz a földre le
harmathálós a reggel
szembenéz a völgy vele
elárasztja meleggel

búzamező selyme leng
ingét gombolva táncol
szellő karjában feszeng
kalászt magához láncol

virágszirmok repülnek
puzzle képekké válnak
szél kezébe kerülnek
és lassan tovább szállnak

felhőfodrok, ha gyűlnek
változik minden forma
egymás ölébe ülnek
s jöhet az égi-torna

ki ábrándozva nézi
mily bolondos április
látványa megigézi
s nem érdekli a finis

2007-04-25