ó vágy! vitorlád végtelen szél verdesi - kopottas vásznát az idő kimosta végtelenbe nyúló horizonton vöröslő színeiben füröszti magát x x x alkonyatkor az ég pírja - vágyaim az égre írja -feslett ruhában tetszeleg megcibálja a fergeteg - fodrait gyűri, simítja - tűz szelencéjét kinyitja lángnyelvével körbenyalja - lángba borul az ég alja vitorlaként kifeszíti - horizontra kivetíti lelkemben vad tüzek égnek fényei a messzeségnek
