Köröttem
törékeny lelkem, mint hárfa húrja sajdul jajomtól, szerteszét szakad rezdülő érzés sikolt lassan elakad
feledek minden siralmas napot minden emléket, mely mélyről fakad álmaim határát, hol könnyem elapad
gerberám nyílik, harmat füröszti ásító vágyam előtt ácsorog későn ébredő remény fénye rácsorog
érzésem repít, mint a körhinta hangtalan suhan, már nem csikorog szívem dalol, s a világ köröttem forog
2010-01-08
|
|