Pipacsot ringat nyári rét,
szél fújja szirmát szerteszét,
vörösét nyújtja alkonyat,
keresem benne arcodat.

Lángoló tüzed elemészt,
akarom mégis ezt a vészt,
élvezem ölelő karod,
s amikor csókom akarod.

Tajtékzó, lázas pillanat,
elbűvölsz néhány perc alatt,
viruló érzés fénye ég,
azt hiszem, ebből nem elég.

Árnyat vet felhő hirtelen,
parazsam oltja - szívtelen...
foszlik az álom és a vágy,
hamvába hull hitvesi ágy.

Hűvös a nap, fázik a nyár,
szénát sodor sivár határ,
kalász törik, ha bú arat,
- hittem az érzés megmarad...