Templom egerének panasza!

Tisztelt Parlamenti Hölgyek Urak!
Kikezdte már a derekam a reuma,
akadozik a táppénz is amit reméltem,
nem kapok a vitézségemért se semmit kérem.
Pedig voltam én élmunkás sőt, sztahanovista
tanú rá a volt pártitkárom Cincogi Pista.
Mikor kellett kérem a barikádra vonultam,
ha kellett Mátyásnak tapsoltam, és sírtam
utána az üldözéstől utcára kerülve koldultam.
Az sem hoz a konyhára már semmit,
hogy a kabátomon ott az a sok plecsni,
még a legsoványabb macska is rajtam hegyezi körmét,
ebben leli a sok bolhás a legnagyobb örömét.
És mikor pedig elítéltem Trianont s vonultam táblával,
le ezzel meg azzal s kössék fel lábával,
gondoltam én,nem is lesz ebből nagyobb bajom,
meghívnak majd ide-oda vendégségbe s lesz vigadalom,
sajtot  frisskenyérrel és sonkát eszek páclében,
ennek ellenére most tartom a kezem morzsáért szegényen.
A kopasz egerek miatt, akik verik a balhét,
mindenkinek én vagyok a szemét szürke egér.
Ha van még hely a költségvetésben, hölgyek urak
iktassák be nagyon kérem, legyen nekünk
egér segély kártya minden csemegébe,
ahol nem áll az ajtóban a Kandúr őrző-védő,
mocskos mancsával tapperolva motozza a nőt.
Tudom-tudom valaha nagy káder voltam,
de most egy ideje csak Mária képet csókoltam.
Ha kell kérem én benősülök az ellenzékbe,
csak jusson már egy morzsa nékem.
Nem kívánom,hogy a macska előre köszönjön,
beérem azzal, ha időnként jól leköpöm.
Hadd élvezzük mi is a demokráciát,
engedélyezzék az egynemű egerek házasulását,
és a meleg sajtpusztítók bunda nélküli vonulását.
Végezetül még egy szerény kérés Hölgyek urak!
ne hagyjatok ki a korrupcióból osszatok vissza,
tiétek lesz az összes kopogtató cédula,
Csak időnként engedjetek a húsosfazékhoz közelebb,
s ne köcsögből igyuk a múlt-heti savanyú tejet,
a sajtból csak a lyuk jusson asztalunkra,
vagy a szagát kapjuk a tizenharmadikra.

Maszong József  Samway
Szeged  2010.04.01.