Vitézi ének

Erényőv,vagy amit akartok...

Szereplők:

Lantos-énekes vitéz          Piroman
Regős vitéz      Samway
Vár úrnő 1. ( Csiperkehelén); ( Csiperkerózsika tesója)   Fényesi
Vár úrnő 2  ( Csiperkerózsi) Naiva     Zsuzsi

Cselekmény: 

A történet Nógrád vára és Berkenye között játszódik, valamikor a középkorban.
A vár úrnője Csiperkehelén pályázatot hirdetett meg „ Erényőv projekt” néven.
A pályázaton kortól függetlenül mindenki részt vehetett aki kellő ajánlással rendelkezett.

Lantos   ( Piroman )

Napkeltétől ügetve ugatom neked
miközben röhög rajtam ez a roggyant gebe,
hogy először zsibbadt, majd opálosan láttam,
de most már cefetül sajog és éget hátsó fertájam,
feltörte  a seggem a nyereg és a kemény vágta.
- Pihenni kéne vitéz társam! - valamennyi időt
az út porát egy korsó serrel lemosni mielőbb,
hogy megújuljon bennünk az ifjonti erő,
csak utána ügessünk a vár alá,- a buliba,
ahol vár ránk a kiéhezett Csiperkeheléna.

Száraz torokkal,hogy daloljak mátkádnak,
lantom is csak nyekeregve szólal meg,
nem beszélve arról, hogy hallgatná hárfámat,
amiért legutóbb az a tulok botfülű szuka,
kötelet dobatott a nyárfa ágára,
egy szép gallér lesz a jutalmad te vakmerő,
mondta - érces hangján varjúmód  trillázva,
amiért is úgy döntött mindkét lábam,
hogy nem győzött a lovam utolérni vágtámban,
futtában ugrottam hű gebém hátára.
Miközben a mihaszna gebe kajánul nyerített,
valamit lóul…
mert neki megvolt a pókhálós várbéli kivénhedt kese,
Úgyhogy…
Megvár téged a toronyszobában fátylában,
az ura meg az eszement forgassa szablyáját
kedvére külhonban százszámra.

Regős   ( Samway)

Mit nyekeregsz itt,a ser a legnagyobb bajod,
mi van akkor, ha az  őrült elvitte a kulcsot.
Persze,hogy elvitte de bolond is vagyok,
akkor miért rohannák hanyatt-homlok,
s mit dalolnának meg a kocsmában a lantok,
s nem utolsó sorban megemlítve,
akkor min derülne a távolban az a lator-ember.
Inkább azon járjon furmányos eszed,
hogy szabadítom meg őt a rozsdás lakattól, netán
átengedvén az első fúrást valami jött-mentnek,
s élvezze azt a helyi lakatos vagy a kovács legénye,
rajtam röhögjön majd egész Berkenye s Nógrád népe,
a Vitéz regös úr helyett más helyezett kulcsot Helénbe.

Nem-nem pajtásom hűséges cimborám,
a lakat az enyém és ami mögötte van megbújván,
azt regőlik róla, ki járt már ezen a tanösvényen valaha,
puha selymes s nem kitaposott a talaja,
mindenféle búja illat kelletve kínálja magát benne,
olyan az , mint mikor tányérból eszed az ambrózia levest,
ezt nem tudom milyen külhoni étek,de a rímhez kellett
mert akkor miről beszélnének az úri népek.

Csiperkeheléna  ( Fényesi )

Ide minden kürtös ki a várban henyél,
hirdetessék ki akaratom mielébb,
Halljék meg még Csiperkerózsi várában is
mit kap ki megszabadítja női kínjaim.
Az ki záramtól megszabadít, mit gaz férjem rám tett,
megolajozza vagy beleillő kulcsot forgat benne,
jutalma szabad dézsma lesz az asztalomról,
melyen én leszek a fő étel s a desszert eme jeles alkalomból.
Válogathat társa a legszebb úrhölgyek közt, vagy netán
szépséges húgomért küldök hírnököt,
erről esküszöm magam teszek,
ne legyen Csiperkehelén a nevem.

Szól már a kürt hirdeti világgá akaratom,
hallja a másik várban Csiperkerózsi húgom,
s netán kedve van átruccanni hetye-petyére,
küldök érte kocsit ,nem elébb, mint naplementére.
Szaladjon minden cseléd ablakot kitárni,
messzi utat,dombot lankát tudjak belátni.
Jöjjön minek jönnie kell… nagy idő öt év,
álmaim vitéze fehér lován vágtasson elém,
regölje nékem , - megolajozlak én Helén,

Regös  ( Samway )

Hallod-e lantos ezt a nagy ribilliót a várból,
igencsak szeretne Helén megszabadulni a zártól.
Még egy nagy vágtát bírj ki te fehér gebe,
aztán a célnál,ha ott leszünk kapsz szénát zabot meg tiéd a kese,
de ha nem szeded a lábad,magad a mészárszékben látod.
Dombon túl a síkon már látni fog a szerelmem,
a kakas nem rikkant hármat s zárad a földön hever ,
és csak ámulsz majd övöm alatt mekkora kulcs zörög.
Te hűséges lantosom ne sajnáld, hogy hárfád nyekergett,
nem szólalt meg mikor a botfülű szukád szépelgett,
nem tudja mily csuda forró szonettet hagyott ki,
hogy a tűz égesse a várát s ne legyen egy vödör víz,

Csiperkeheléna ( Fényesi )

Látom már, látom már,- ide nekem a látcsövem,
hagy stirolom meg a dombon vágtató gebéket,
Ki lehet az ki vágtat ezen az áramvonalas lovon,
az összes bordája jól láthatóan huzagolt,
talán csak nem,- a messzi földön híres regös,
várúrnő specialista vitéz, szabadító hős.
Hamar-hamar szolgálók egy marék zsebkendőt,
kezdjem lengetni, nehogy túlfusson ez az eszelős.
Jaj ide ért , Ó de jóképű, de melyik a vitéz?
S ki az a csillogósisakú deli aki őt kíséri?

Ó micsoda vakmerő lovagok, nem félnek ,
pedig ezek a vár árkok igencsak mélyek,
Hopp csak úgy átugratott s neki a palánknak,
attól félek darabokra hullik szegény pára,
Nem vakmerő ez a ló,- hanem vak ez már látható,
Nem probléma kiírjuk a kapura,- virsli itt kapható!
Csak kezdődjön már a szokásos buli a torony alatt,
mert módfelett kellemetlenül érzem magam.
Csak rázom a rongyot s begyem közszemlére teszem,
ennek meg ott lenn kocsányon lóg a szeme.
Halihó tátottszájú hetedhétországos lovagok,
lesz valami előjáték vagy hívjak lakatost.
Csapj lantos a húrok közé s szóljon kedvenc nótám,
aszongya, hogy : „ Forró nyár volt mikor eszembe jutottál”

Lantos ( Piroman )

Oda nézz regös barátom a torony legfelső ablakára,
valami hívogatót kiabál, mert tátog a szája.
A táblák sarkig kitárva s hullik a zsebkendő,
mintha berugott volna a várban minden mosónő.
És micsoda fehérnép hajol ki a párkányra,
csak le ne zuhanjon a két szép párnája,
remélem van valami hasonlóan huzagolt tesója,
kinek játszhatok lantomon keményen á-molban.
De hisz ez Csiperkerózsi nővére regös barátom,
hej ha neki pengethetném még ez estén á+b molom.

Csiperkerózsi  ( Naiva)

Minő lármát hoz nővérkém felől az esti szél,
s az úton is kavarog a por, hírnők vágtat felém,
pattog a batár majd kiesik a két kerék.
Tán kitört a háború vagy megjött IV.Zsiga,
és balhé van, mert elvesztette a kulcsot az a birka.
No most kanyarodik be a kapun még jó,hogy időben lement a híd
mert akkor sosem tudtam volna meg , mi is a hír…
Szolgák hozzátok ide elém csak aztán itassátok meg,
tudni akarom odaát mi ez a nagy riadalom, palota mitől zeng,
 - tán Helénnek alibi kell?
Mit mondasz te lihegő mihaszna, vár engem Helén
és két lovag, - és miről beszélsz?
- Milyen megélesített óriási szablya?
Ja ,- most már értem csak ez egy kódolt üzenet tőle,
ha a szablya méretes , az élvezetes dolgot jelent.
Hamar a kocsimat a leggyorsabb lovakkal,
ne takarékoskodjatok a jóféle zabbal,
húzzon ez a dög legalább hatvannal.
Bírják az iramot s az utat egyhúztomban,
hallod-e Te kocsis nincs pihenő beiktatva.
Hozd a legszebb ruhám első udvarhölgyem,
ami teli csipkével,s van belőle a dekoltázson bőven,
darázsderekú s csupa fodor a szoknya körül,
ami egy rántással a földre kerül.
Ne bíbelődj a bugyival arra most nincs szükség,
nem misére megyünk, hogy a padon felfáznék.
Lantos fog pengetni, a szerelmi húrokon játszani,
nem lesz ott idő fehérneműt rángatni.

Lantos ( Piroman )

Ó én szépséges Csiperkerózsim,
felébredtél magadtól nem kellett a hárfám,
Még mindig jó vagy, pedig vagy már akárhány,
mint mikor utoljára lefeküdtél és ágyadban háltál.
Azt mondják az orsótól hosszú mély álomba merültél,
pedig csak én tudom,hogy mély álomba mitől szenderültél.
Legalább is ez volt a várban a duma az esetről,
adta hírül a vár-tassz…
kábították a parasztot, hogy te szőttél, s hogy a rokka,
a lovászlegény is tudna erről mondani, milyen is volt a galopp,
De ő már az égi lovakat csutakolja azóta legott.
Tett róla apád meg az a vas és edényorrú boszorka anyád
De az a lényeg itt vagy s szebb is, mint a nővéred talán.
Habár sok a közös vonás köztetek, - talán csak a pók és szövése.
Ígérem nem lesz panaszod hárfámra és érces hangjára,
fogd meg hangszerem nézd s érezd,
mily keményen feszülnek rajta a húr szálak.
Fel van az rendesen spanolva,tekertem,míg bírtam vele,
nem szoktam sehol sem pironkodni, betölti hangja a teret,
addig én majd b-molra gyúrok utána megyek ágyba veled.

Regős  ( Samway )

Ó Te csodás szépségem Csiperkehelén,
a nyű essen uradba,ne jövőre, még az idén,
erényedről sosem volt semmi kétségem nékem,
mit védeni hivatott e fránya találmány,- öved,
férjed a gaz irigy barom miért pont terád tette,
- Hol itt a bizalom szépséges Helénke?
nemkülönben szemétség és önzés részéről,
hogy parlagon legyen ennyi cizellált szépség,
pókoknak dobni koncul eme helyet,
melyet a Teremtő nem szövőszéknek teremtett.

Odanézz barátom már jön is a kötélhágcsó,
a másik végén lesz majd a mámorító csók,
Ó Helénem ne szórd rám a rongyokat,
még majd mellé lépek a fokoknak,
ki fog majd akkor téged megszabadítani,
és magányos bús napjaidba napsugarat hozni.
Ó, imhol már ez a két tűzben égő szem s hogy forog,
lassabban a testel szépséges asszonyom,
mi lesz itt, máris tele vagyok plezúrral.
Hamar pókhálót vagy cicka farkat sebemre,
az ablakon miért kellett ily durván rántani be.

Csiperkeheléna  ( Fényesi )

S velem mi lesz?- nekem ki ad cicka farkat,
inkább kulcsod forgasd ne sebed nyaljad,
kapsz pókhálót van itt bőven belőle,
öt éve szövögeti a keresztes, nem volt ki letépje,
legyen hát, - ha te szövőszéknek hívod regös,
vetélődet kapd elő, remélem van benne fonál elegendő.
Haladjunk a dologgal most már ne rinyálj, itt nekem
inad ne remegjen, meggyógyulsz rögvest velem.
Nem olyan bonyolult dolog,mint a torontáli szőnyeg,
olyan ez , mint egy adag pen-icilin, csak szép köntösben,
reggelre kelve gyógyultabb leszel,mint bárki tőle.
Ha ugyan megéred , mert volt már elég nagyszájú vitéz
ki kérkedett fenemód nagy szablyával,
s távozott kicsiny törött szalonnázó bicskával,
ezért hát- lazsa nuku, mert tömlöcbe kerülsz,
vagy fejed vétetik s úgy végzed, mint a többi fej nélkül.

Regös   ( Samway )

Ó én jó Teremtőm, hova kerültem, éhségem lett a vesztem,
tudhattam volna ki ez a Csiperkehelénke.
Az egész Börzsöny tőle zeng már több száz  éve,
alig szabadult meg tőle egy Ipoly menti apród legényke,
Nagyanyjáról nem is beszélve, Isten nyugtassa,
akiről az hír járta Berkenyén, hogy bővérű szuka
találkozásuk után lett a török neve,- Csonka bég Üküm.
Sokan megfordultak a falak alatt s belül,
mígnem a tornyát villám csapta s romba dült.
Most rajtam a sor vagy teljesítek, és nyakamról nézek le,
vagy bevetem minden fondorlatom s kakasszó előtt lépek le.
virág nyelven tudatom fényestekintetű s fejű lantos pajtásommal,
mi vár ránk ha itt ér bennünket a holnap,
legalább is amint pirkad kereket kell oldani,
inkább a szégyen,mint fejem honom alatt kelljen hordani.

vége.