Utolsó cigaretta vég

Még egy slukkot hadd szívjak jó mélyre,
mielőtt még a csikk körmömre égne,
számhoz emeljem az apró stabot,
ezt a nikotintól sárguló véget,
már nem a dohány illatáról szól a pillanat,
sem ízéről-zamatáról szól a szenvedély,
vagy az oly sokszor megcsodált
kékesszürke füstkarikák ezreié,
netán a savanyúszagú,
kavargó-gomolygó ködbe bújni,
elgondolkodva,
miért bánt el az élet velünk oly rútul,
s elhinni azt ami nem igaz,
hogy csak így cigivel szép az élet,- másként mostoha,
a tüdő, mint vasárnap a misén az orgona,
száz sípjából tör fel az akkord  hörögő hangokkal,
de nem a menny dicsőítő fanfárai harsognak,
hanem a vészjel, - Vigyázz Te ostoba!

Szeged 2010.09.25.