Bili blues

Emlékszem azokra a csodás évekre,
mikor a zománcos volt mindenem,
kívül egy fül, hogy megkapaszkodjak,
ne hallja, ha széllökéssel jön az anyag,




Hova tűntetek ti meghitt boldog órák,
mikor alattam csendesen meghúzódtál,
néztem bambán a semmibe gagyogva,
közben tojtam a bilibe durrogva,








De elvettétek tőlem Ti pénzéhes multik,
a kis Balázs pelusáról is eltűnt a nyuszi,
egy széllökés legnagyobb bánatomra
levitte bilimről Hófehérkét a Kukával,
Legszebb óráim mentek el dérrel-durral,
eltűnt a csaj azzal a lökött úrral,
most itt ülök a bili fölött rezignáltan
Adjátok ide a cumim, hogy bepiáljak.