Nem csupán

Nem csupán egy szó vagy, mely elszáll
ha új szél lengedez s feledésbe vész az ígéret,
a számon elhaló sóhaj s vágy vagy s leszel
jöhet vihar,orkán s szélvész, nem töröl el.

Nem csupán egy forró csók vagy perzselőn
csüggve egymás ajkán, amely magasan repít
mint a végzet szárnyal sodor magával
s megrészegít, mint pince mélyén a testes óbor.

Nem csupán egy érintés vagy, hanem
a hajnal horizontján a vágy ébredése,
öledbe rejtett titkok,gyönyörök,vétkek
gyöngypatakként gördülő kacajok zenéje.

Nem csupán egy ölelés vagy nekem
ringó kalász az aranyló mezők végtelenjében
itt maradtál csillogó szemeddel csak nékem,
lelked szívemben hordom az élet végtelenjébe.

Nem csupán egy öröm tánc vagy nekem
mikor magadhoz vonsz és átölel két karod,
csókod mohón iszom, mint eső után a határ
életem vagy, mint az aranyló napsugár.

Szeged,2011.04.10.