Ezt a mosolyt csak úgy a szemsarokban
mozdítva meg, küldöm Kedves, feléd,
nem látja más, te látod csak hogy ott van,
s ki érthetné ha Te sem értenéd.

Ezt a mosolyt csak úgy a szájsarokból
rándítva meg, küldöm Kedves, neked,
a mozdulat akár egy lágy akkord szól,
kísérni jön édes-bús éneked.

Ezt a mosolyt oldalra hajtott fejjel
biccentem meg, Kedves, ha megtalál,
többet mesél neked mint százezer jel
még mielőtt bármit is mondanál.

Ezt a mosolyt, egy kis kézmozdulatnyit
hozzád intem, Kedves, hogy észrevedd,
jó szívvel jön, lelkeden ablakot nyit
ha csendes sóhaját beengeded,
s nem suttogod; ne tedd...

ezt a mosolyt, ami a lelkemből jön,
küldöm...
ha mégis visszatér, megöljön.