A te bizalmad
Bizalom
Amit kérek nem több, a kételyedet dobd el,
küzdök érted, mondd hát, mi az mi néked kell?
Én megsúgom csendben, nekem a te bizalmad,
remélve azt, hogy a csacska látomások elillannak.
Látod? Mint Sziszifusz a követ görgetem a hegyre,
vagy Atlaszként cipelem a föld terhét nyögve.
Mégse panaszkodnék soha ezért tenéked,
ha bizalom kertjében virág nyílna: temérdek.
Itt a kapu kulcsa, mit a kezedbe teszek,
Hogy maradhassak örökre, nem mással, csak veled.
Budapest, 2009. december 10.
|
|