trendo versének nyomán,
hiszen minden szava nagybecsű adomány,
azért, hogy ne feledjék el a jövendő emberöltők,
elmesélem, hogyan költenek verset a fullextrás
költök.

piromannak nem lehet az ihletre szava,
várja őt a kipufogó felejethetetlen szaga,
s miközben mocija falja a jóízű kilómétereket,
egyre erősebb benne a tudat, hogy a tűzön kívül
rock'n rollt, nőt, verset, és sört szeret.

trendo egyedüli nagy gondja,
hogy a ő a zene felkent bolondja,
és miközben tollából születik sok halhatatlan blues,
megnyílik előtte, mint kocsmaajtó a fröccs szagra,
sok mélyen dekoltált női blúz.

lacoba sohasem politizál.
hol a jambusok, hol a daktilusok pártján áll.
de, ha beesik egy-két kóbor spondeus,
akkor sem mondja, hogy segíts te jó Szent Péter!
rögtön előkerül tollából egy kosár hexaméter.

eroica lelke szárnyall, mint egy jó Angyal.
meg is van áldva aranyos, szoprán magyar hanggal.
és mikor kérded, mi a leghőbb vágya,
nem is nagyon kertel,
hogy legyen tele a háza verselésre váró
jó nagy állaltkerttel.

Samway a megszokások rabja.
hónapról-hónapra a Kúrírt fogyasztja.
s, mivel nem tudja eldöteni, hogy az
írnek, vagy az angolnak szereti-e jobban a sörét,
iissza a sok alkoholmentes sörnek fertelmes fölét.