Hogy a két szememmel lássam,

Híven őriztem-e, az emlékedet.

.

Mert láttam, hogy ki voltál.

Hunyorgó, távoli pulzár.

Egy a milliárdból, csillagfény

Táncoltál egy fekete lyuk peremén.

.

Nézem ki lettél általam.

Lángoló szuper nova, éltető nap.

Sziporkázó fényzuhatag.

.

S látom, ki leszel nélkülem.

Hunyt csillag, fénytelen salak.

Emlékeim elfogyó ködében

Felderengő homályos árnyalak.

.

Erre gondolj, búcsút intvén,

csak én látom majd, hogy ott vagy,

a végtelenség távoli szegletén.