Erdőn szedett gombaversek

(utolsó kívánság)
A halott tuskón lám, tucatnyi gomba nő.
Némelyik oly csinos, akár egy bombanő.
A látvány felélénkíti hervadt kedvemet.

Bizony nem bánnám, ha korhadó testemen
élősködne ilyen szépség, osztozva estemen
és mohón kiszívná utolsó nedvemet!

                 ---------------------

(falánk maci)
Egy tölgyfarönkön  tuskógomba sarjad.
Illata idevonzza a bóklászó medvét.
Mackónk belakmározik belőle,
tudós szakvélemény nem rontja a kedvét.

Pedig e gombát húsz percig főzni kéne!
(hogy lebomoljon benne majd a méreg)
buta bocsunk, jaj, mit se törődve
csak tömi hasát (köretként van fakéreg)

          --------------

(reinkarnáció)
Az őszi erdő avarán bóklászva
elgondolkodtatott  egy furcsa észlelet.
A kidőlt fa körül számos gomba termett,
és magán a tuskón is nőtt egy „részlelet”.
Vajon énbelőlem mi sarjad itt majdan,
ha a közönyös idő az avarba eltemet?

Azt hiszem, ha gomba lennék is talán,
semmiképp nem vargánya, az ízletes,
(mely páratlan mártást ad bakonyi módra,
de lehet belőle akár egy jó leves…)

Ha belegondolok, mennyi hiúság van bennem
(szerintem elég sok, nej  szerint rengeteg…)
eldőlt a kérdés, nem lehet vita tárgya:
Mi lennék más, mint óriás pöffeteg?





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=13162