Édes bűn
Ez a csokiba mártott kis gesztenyeszív most minden jóérzést magába szív, hogy aztán ínyemen elolvadjon persze, miután fogamnak összeszeszedett mersze után az a halk roppanás áttörte a vékony, oly csodás réteget a gesztenye felett; hogy ízre újabb íz legyen a felelet; és most semmi mással nem foglalkozom, mosolyog mellettem padomon Hedon.
|
|