Hamutartó blues (dalszöveg)

A hamutartó szélén
ott füstöl két cigi,
nem tudom mit mondjak,
ez már mégiscsak ciki…
Nem tudom, mit mondjak,
ez már mégiscsak ciki!

Intek a pincérnek, 
hozzon ide két felest, 
már herótom van attól,
hogy arra kérjelek: szeress!
Rég herótom van attól,
hogy arra kérjelek: szeress!

Elmúltak az idők mikor könyörögtem,
ablakod alatt a motorom bőgettem...
Te a seggedet inkább ráztad másnak,
nincs már itt a helye a nagy vallomásnak!

Asztalunkon gyűlnek
az üres poharak,
a pillantások célt tévesztett
lézersugarak,
nincs tétje a harcnak,
haza kéne menni,
ilyen lökött luvnyát
nem szabad szeretni!

Elmúltak az idők mikor könyörögtem
ablakod alatt a motorom bőgettem
formás seggedet rázd nyugodtan másnak
elmúlt az ideje a nagy vallomásnak

Ölembe borítottam
a teli hamutálat,
hányingerem van
és jön az önutálat…
Elegem van, baby,
hogy szórakozol velem
mikor nyögöd már ki:
ágyadban a helyem!

Elmúltak az idők, mikor könyörögtem
ablakod alatt a motorom bőgettem
ne merd a seggedet rázni senki másnak
eljött az ideje a végső vallomásnak





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=13256