Számára öröm, ha jellemed, alkatod sérti meg,
bűnös lelke szennyben, mocsokban hempereg.
Barátnak számító és áruló, ki álarc mögül,
társaival együtt acsarkodva, bajodnak örül.
Modora mosolygós, ha kell nyájas,
ravaszdi szeméből, gyűlölet árad.
Ellenségnek alattomos, hátulról támad!
Négyévente hírdetésről feléd integet,
ígér: fűt – fát ,völgyet és hegyet.
Magáról azt hirdeti államférfiú,
pénzedért teszi, közben: álnok és hiú.
Templomba azért jár, mert divat.
Kevés szürkéjében eszelős gondolat,
ez talán a pályafutására is kihat?
Sokszor a napot lopja, s talán ez a jobb,
vesztünket okozza az üzlet, amibe belefog.
Szegényeknek pénzt, segítséget kér,
adományaidból autót, házat cserél.
Gazdagnak szegény, szegénynek gazdag,
indokai a közönyre, mindig szánalmasak.
Hitelt ő örömmel ad a bajban, ha lakásod a tét,
időt, türelmet hiába is kérnél nem találod szívét.
Otthonod elveszi, családod nem nézi,
hiába könyörögsz, a részét azonnal kéri.
Mikor úgy érzed változott, ne légy ostoba,
ha titkaid megosztod vele, a sorsod mostoha!

2010-03-18