Anyák…
Édesanyámnak május első vasárnapján…

Anyák…
Ünnepet varázsolók,
nap mint nap , mert éltek,
és féltve gyermekeitek után
sír bennetek a könyörgő lélek…
Mert a legfontosabb nektek
az élet, mit adtatok, kínok között
vajúdtatok e földi létre.

Anyák…
Örömöt érdemelnétek,
virágot, mosolyt, boldog büszkeséget,
bánatot és könnyeket soha!
De az élet nem ilyen, olykor mostoha,
Nem várt kínokat is tartogat, de
szívetek mindent megbocsát
az egykor alatta hordozottnak.

Anyák…
Legyen áldott minden gondolat,
szó, tett és mozdulat
mely gyermekeitek lelkét simogatja!
Titkon sírt könnyetekből váljék csillag,
mely a tévelygő gyermeknek ösvényt mutat,
s szeretetként karolja át ezüstös fénye,
hogy a sötétben is tudja a helyes utat.

Anyák…
A legszebb hónap első vasárnapján
- Ugye tudjátok? – Nektek nyílik minden virág.
Értetek szólnak a csicsergő madarak, és
csak rátok mosolyog ma az égről a Nap.
Köszönetet suttog a virágcsokor,
őszinte hálát a gyermeki mosoly,
múltat köszön és kíván még sok holnapot!

2009. május. 03.