Jönnek a lányok… mennek a lányok, könnyű virágok, rózsaszín álmok, tüzek a napban, szikrák az éjben, szél tovafújja , felgyúlnak újra, azután csendben, egy őszi esten magányos lelkük kihamvad szépen.
Arcom fa kérge, tövisek mérge kúszik az égre, s időmnek vége. Meddig van holnap? Új tüzek gyúlnak ifjú remények, régi emlékek szomorú halmán. Idő hatalmán elandalodnak, piros rózsából, tövises ágból koszorút fonnak. De szépek lesznek! De szépek voltak...
