2. 

Kedves Prézli! 

Bocsáss meg nekem kedves Alfréd,
hogy egyből leFrédiztelek nemrég,
de errefelé minden kutya tudja,
sőt gazdám is és minden pereputtya,
hogy a Frédi minden Alfréd beceneve,
s ezért én eleve nem gondoltam arra,
hogy  tán megsértelek vele.
Magyar nevet adni pedig újra divat lehet,
így kerül a levelembe Morzsa: Prézli helyett.

Mint látod kedves csahos kis barátom,
most már minden vakkantásom megvigyázom,
és megadom a módját a levélnek,
bár lenne mondanivalóm temérdek.
Jól tudom, hogy milyen sok a dolgod,
Megvéded a házat s nem csinálsz bolondot
magadból. Itt  minden kutya tudja
hogyan menekült el a vízszámlás futva,
mikor a kiskapun óvatlan belépett…
El tudom képzelni azt a rémült képet! 

Nekem nem jutott a vízszámlás bokája,
csupán a plébános elszakadt csuhája,
de nem az én bűnöm, hisz' rablónak látszott,
amikor egy asszony ablakán kimászott,
és ha már a gazda a szobában egyszer
azt ordította, hogy "Elkaplak gazember..."
én, mint kötelességtudó igaz véreb
segítni akartam annak, aki vénebb.
S mert magamat ilyen nagy bajba kevertem,
mostan láncra verve ülök itt a kertben. 

Mindezt olvasva már beláthatod,
vendéget egyelőre nem fogadhatok.
Ártatlanul megkötve vonyítok,
de rád csak farkcsóválva gondolok!

Egy csak a reményem, nekem, ki most árva,
hogyha a levelem egy költő meglátja,
a toldalékrímeket mind megbocsájtja.

Brumi