Szabad madár...

Emberek közt járva csillog a mosolya,
s olykor el is hiszi, milyen jól megy sora...
Kreol bőrén játszik, lángoló nap tüze,
de a bánatába... nem láthat senki se.
Lassan megtanulta, hogyan kell játszani,
s titkos fájdalmának nem szabad látszani.
Oly sokan irigylik, hiszen szabad madár,
s bizony nem sejtik, hogy vágyaiban beszáll
egy apró kalitkába, hol dédelgetik... 
mert zárt ajtók mögött, néha, csak létezik.
Ám a külvilágnak mindig szebben ragyog,
csak benne rejtőznek titkos vágydallamok, 
hisz a nagy szabadság gyakorta fojtogat,
s olyankor letépi a színes tollakat...

2011. július 25.
Nagy Ilona