Az élet szép...

Az élet szép...

Még sötét volt, amikor az utcára lépett. A tegnapi hó csikorgósra fagyva nyöszörgött a bakancsa alatt. A fák ágai üvegesen csillogtak a magukra öltött jégruhától, s a hajnal csendje szinte érinthető volt. A buszmegálló plexi oldalára titánfehér jégvirágcsokrokat rajzolt a fagy. Az érintetlen, csipkézett virágok látványa teljesen elvarázsolta. Úgy érezte magát, mint egy álomban.

Minden fehér volt, csak piros kesztyűje, és sálja törte meg a szűzies hatást. Lehelete ködszerűen látszott a kristálytiszta, roppanós levegőben. Még az iroda ablakából is, a hónak fehér csendjét figyelte, ahogyan az maga alá zárta a tájat. Igaz, autók és járókelők hemzsegtek, ő viszont mindezt nem hallotta, mert nem akarta hallani. A rádióban szólt a zene, és szeme folyamatosan az utcai fehérségen pihent. Most nem gondolt arra, hogy otthon, majd ma este is, az egyedüllét szürkesége várja. Ilyenkor töltődött fel, magába gyűjtve a természeti szépségek minden mozzanatát, és mozdulatlanságát. Imádja a havat, talán ez az, amit úgy őrzött meg és hozott magával gyermekkorából, hogy semmi sem tudja elhalványítani.

Amikor hazafelé tartott,  ismét hatalmas pelyhekben hullt alá az égi nedű. Élvezte amikor a szempillájára és orra hegyére ültek a pihék. Arcát gyakorta az ég felé fordította, és mosolyogva nézte a fátyolfehér hófüggönyről leszakadó vattabojtokat, amint önálló életre keltek. Kicsit mórikálták magukat, mint a csitri lányok, s kavarogtak a levegő szárnyán. Aztán, egy váratlan pillanatban ráfeküdtek a fűszálakra és a járdakövekre. Már a  magas fákon is hóbunda volt, sehol semmi szemét. Végtelen tisztaságba fordult minden. A délutáni szürkület lassan sötétté változott. Mégis az volt az érzése, hogy ma nem is lesz éjszaka, mert annak ellenére, hogy nem látszódtak a csillagok, a hónak álom-fehér fényessége beborította a várost. Léptei alatt pedig egyre puhábban süppedtek a járdakövek.

Ekkor tudta, hogy most semmi sem számít. Sem a tegnapok szomorúsága, sem a holnapok bizonytalansága, mert újra azt érezhette, hogy az élet szép...





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=13757