Látod, ma megint minden olyan szerteszét, csak a szél kotor és motoz az ablakon, úgy vagyok, mint ki elhagyta a jegyzetét, hiszen csak mélázok a ködös holnapon,
de majd paplanomba bújok, hogy ne fájjon ez a semmitmondó, tündöklő éjszaka, mert nem nekem csillog, csak játszik az ágyon a hold sápadt fénye, s hazug a szél szava…
