Várlak

Ahogy a Nap csillan a nádon,

mit jégbörtönébe zárt a Tél -

Ahogy az üveg-tiszta páncél alatt

a tó tükrén táncol a fény -

Ahogy a kis ibolya várja még avar alatt bújva,

hogy jő e már a vén égi vándor,

kinek mosolyától ijedten, rianva fut a jég,

s a sárban, a tó vizében élet mozdul,

apró lények éledeznek, még meleget, még!

Ahogy szívedben a Tavasz szerelemvirágot hajt,

úgy várlak én ott túl a sarkon majd,

a nyárfa alatt, hol Tőled azt a csókot kaptam

álmaimban - gondolatban ....

S örökre ottmaradtam - várlak Én!

2005.08.20

M