A dinnye
A dinnye
Pince hűvösében, (árnyas rejtekében) ott búvik egyedül, csendesen, szépen, a dinnye. Hinnye, de hatalmas a tomporod Édes, ha ízed is ilyen mézes, én Véled közösen ülök asztalhoz, kést mártok húsodba, tusolva sajnálatom irántad, de, miután már te is kijártad az élet iskoláját, tudhatod: sokszor te adod az ember vacsoráját.
2008-08-03 (Szentbékkálla)
Fazekas Miklós
|
|