A múlt könnyei

Utcánk végén ülök egy kis padon,

néhány könnycsepp tör elő a múltból,

hagyom…

De most hirtelen apró szellő kél,

ezüstnyárfa levelekkel játszadozik

a forró szél,

s én könnyeimet mosolyomra váltva,

boldogan olvadok belé

a hosszú, forró nyárba…

M