Az utolsó alkony
Hogyha majd haloványzöld nyarunk
arany-vörös ősz-színekre vált,
s visszaintenek örök barátaim, a fák,
én megfürdőzöm madarak dalában,
erdőnk színes őszi avarában…
Mosolyom még látod majd a lenyugvó Napban,
de örökre elbúvok az utolsó alkonyatban…
M