Hosszú mondat

Hajad csillogó ezüstjéből,

mint homokszemek, folynak,

hullanak az Idő, a Múlt, a Semmi

emlékei - betöltve lelked réseit,

sérüléseit, marásokat, fájdalmas,

karmok tépte sebeket,

s ha az idő, minden fájdalom doktora,

gyógyítván sérült lelket,

munkavégeztével egyszer magadra hagy -

porba hullsz, ahonnan vétettél -

s egyenlő lészel csigával, kagylóval,

örök létet kapsz Istentől,

s ez most már fájdalom,

szenvedés nélküli ajándék,

melyet rövidke életeddel

magadnak

megváltottál…

M