A nyár örömei

Duna-parton topogok, gondolkodom.

Megfürödni volna jó nagyon-nagyon.

De nincs nálam a gatyám,

S féltem én a frizurám,

Igen-nagyon.

***

Édes kicsi gyermekem, kisangyalom.

Imádja a fagyizást nagyon-nagyon.

Anyukája rákiált, Lassan egyed, ne zabáld!

Hideg nagyon!

***

Lassan nyugszik le a Nap, sötét az éj.

Erdő lombja hívogat, gyere, ne félj.

Hogyha nem jössz zavarba,

Lefekszünk az avarba,

Sötét az éj.

***

(Egy kis játékos verselés költőtársaimmal)