Szóval ott tartottam, hogy levettek a gépről, már másodszor, és kaptam levegőt.

Igaz sok minden maradt, de szinte súlytalan. Ezzel a mindennel vittek az I. Bel.
Osztályra A lányom Dolgozott ott, míg férjhez nem ment. Most Pesten dolgozik
SBO -on. Az osztályon megismertek, a nővérek és az orvosok is. Ennek örültem,
de szörnyen kellemetlen volt, hogy mindenhez segítséget kellett kérni. Amit
lehetett ki is hagytam. Így az első nap azzal próbálkoztam, hogy egyedül átüljek
arra bizonyos szoba WC -re. Egy hajszál tartott mindig az eleséstől, de az ágy

végéhez araszolva, és megkapaszkodva benne, és a lefékezett székbe sikerült.
Ez naponta elég sokszor meg kellett tennem, bele is jöttem, 2 nap alatt.

Járókerettel tanítottak a lépés tudományára. Rogyadozó térdekkel, napokig
mögöttem egy beteghordóval - biztos ami biztos. Remegve de elmentem a másik
ágyig. Amit nem vállaltam, hogy saját magam használom a leszívót. Ezt a
lányoknak kellett. Sokszor annyira szörcsögtem, hogy már ők is hallották, de arra
vártam, hogy befejezhessék ami fontos volt. Jöttek ők akkor is, bár mindig kérték,
csak szóljak nyugodtan. ...de én voltan a legtürelmesebb beteg – szerintük. -

Még a hét elején átvittek a gégészetre. Itt az ambulancián megszabadítottak a

nagy csövektől, és kaptam egy gége kanült, azzal a kitétellel, hetente kell cserélni.
Minden héten jön a mentő visz – cserélik – hoz.

Egyszerűnek hangzik de nem az. A harmadik csere már célirányos volt, mert
fulladtam – mentő - ambulancia – és egy doki akit addig nem láttam cserélt.

Szerinte hosszított kell nekem, és betette. Mire haza vittek kezdett nyomni, törni,
fájt és egyre jobban. Két napig tűrtem is. De mikor fájt a nyelés, nem tudtam
mozdítani a fejem, és ülve bóbiskolni tudtam csak, elég lett..

Megint mentő........csere, és ismételten hosszítottra cserélt. Másnap mentő

OSB Ambulancia, és vittek A – felső légúti betegek kórházába . DESZK-re
nekem estek a szó jó értelmében. A kanülre panaszkodtam, és tele
voltam váladékkal is. Másnap ők küldtek az ambulanciára, vissza is kaptam
az általam kifizettetett kanült. Ezt a betegnek kell kitisztítani. Nekem naponta
elég gyakran kellett. A csere előtt vettek bact. -ot, amit vittem a kórházba.

Bő 3 hétig gyógyítottak. Bacit találtak a kenetbe, tüdőgyuszi is kialakult

kaptam a gyógyszereket szájon át, infúzióba, napi 4x használnom kellett az
inhalátort, ...és jött a gyógytornász légzés könnyítő munkájával. Kézzel és
géppel egyaránt. Jaj és a napi szuri, a hasamtól s karomon át...
az elejétől fogva, szsz kék és zöld lettem.

Végre otthon vagyok. Járókeretet is kaptam,...bizony akkor jár ha megyek vele.
Különben állókeret mostanában, mert inkább megtámaszkodom, de járok, kelek,
az egész lakásban. A kádba nem merek még mindig beállni, így kicsit furcsán
néz ki e béli tevékenységem, de a végeredmény ugyan az.

Eddig a fiam főzött, mosott meg fog is magukra. Mosogatott, már kevésbé,
mert besegítek, sőt a főzésbe is, mert szeretek főzni. Dolgozik, gyereket nevel.
Nem elírás, ő neveli.

És még valami. A Kanüllel beszélni csak úgy lehet, hogy addig befogom rajta
a lyukat, levegő megy az orromon is. A szobámból szóltam neki valamit, de
rossz volt a lyukérzékem és nem értette,.....na mit mondott

- anya! Fogd már be. A kanült-

A pletyis szomszéd asszony épp mosta föl a szintet. Naponta többször szokta,
és ezt hallotta. A többit találjátok ki.

Szóval kezdek erősödni,..Most lifttel fogunk lemenni és egy kicsit levegőzni
a ház előtti padba kapaszkodva...Mikor lesz a most, remélem nem is soká..