Bókját évődve fogadtam, csókolni akartam. Két kezébe zárta arcomat, szemembe nézett, és míg bűvölte szám, szeme színe is változott talán. Mikor elértem, ajkam ajkát simogatja, a csókja ott gurul rajta. Már tüzet gyújtott, égek, nyelvével lágyan simogatja az enyémet. Megszületik csókunk, gyorsan cseperedik, már szalad. Nyakamba bújik néhány pillanat alatt. Már a vállamon van és halad tovább, de én nem mesélem nem én, még mit nem, titkokat árulnék el éppen.
