Visszatükrözi elmúlt világom;
Súgja, most mindent szabadon teszek,
Tiszta lap immár az emlékezet.
Harmatcsepp ül bimbózó virágon,

Fehér gyolcson vér üt át; csúnya folt,
Ma este elbújt, nem üzen a hold,
Hiábavalón keresem titkát.

Szinte lebegek, lábikrám reszket,
S lassan, kitartva táncolni kezdek;
Szinte az égig rúgom a szikrát.