Rózsafa bimbója
Kihajlott az útra,
Mind, aki arra járt,
Tépte, abriktolta.

Szaggatták, csupálták,
Csak a csonkja maradt;
Agyonnyomja a gyom,
Megfojtja az acat.

A földbe tiporták
Jaj, irgalmatlanul,
Tehetetlen tűrte;
Maga is elvadul.

Ám még egyszer kigyúl.
Ámul, aki látja:
Gazok közt a földön
Ég vérszín virága.