A tűzvizsgáló

Átbújt a szalag alatt, átlépett a bedőlt kerítésen kikerülve a zárt kertkaput, majd megállt a vaskos keréknyomoktól szabdalt virágágyás közepén és a fák lombja között kikandikáló épületet szemlélte. Munkaeszközeit rejtő súlyos táskáját megigazította a vállán, majd közelebb óvakodott és digitális masináját kattogtatva néhány fényképet készített a csuklópántról leszakadt kapuról és a betört üvegű, kormos ablakokról.

 

Aztán belépett a kapun és azonnal beterítette az a semmivel össze nem téveszthető szag, az enyészet odőrja, mely annak ellenére, hogy a szél a nyitott ajtón és üveg nélküli ablakokon átsüvített, kitörölhetetlenül, lemoshatatlanul beleette magát a falakba a füst, korom, hamu és salak átható légköre. Bár már járt itt, nem is olyan nagyon régen, most mégis minden másnak, ismeretlennek tűnt.

 

A tágas előtérben a csupasz falak mellett álló padokon felpattogzott a festék, és a megrepedt akvárium fenekén csak néhány döglött díszhal hevert. A mennyezetet vastag koromréteg fedte. A helyszín dokumentatív rögzítése után óvatosan beljebb lépett a fogadó helyiségbe.

 

Már a múlt héten is, amikor itt járt, valami borzongás fogta el, hiszen itt működött a városszerte híres jósnő, aki vesékig hatoló tekintetével minden hozzá betérőt kifürkészett, s a múlt, jelen és jövő tudójaként az elbizonytalanodott kuncsaftokat remekül útbaigazította és életrevaló életvezetési tanácsokkal látta el. Még őt is, aki egyáltalán nem hisz az ilyen szemfényvesztő mutatványokban, elkápráztatta gyermekkori mandula és ifjúkori vakbélműtétjének felemlegetésével, s a részletes elemzéssel, melyet anyagi helyzetéről vezetett elő.

 

Itt ült a barlangszerű, félhomályba burkolózott helyiség közepén álló foteljében a hatalmas füstszínű asztal mögött, melyen a színes üveggömb, kártyapakli, kávéscsészék és munkájának egyéb kellékei, valamint két hatalmas gyertyatartó nyugodott. Feje felett s a háttérben csak a csillagos égbolt képe sejlett, és átható tekintete a székéhez szegezte minden kíváncsi látogatóját.

 

Még most is borzongás futott át rajta, mintha a fürkésző szemek kereszttüzében állna, pedig a helyiség már minden misztikus méltóságát elvesztette; a vaskos üveglap és a jósszerszámok szilánkokra törve hevernek az egykori asztal vasváza alatt, a hungarocell álmennyezet leszakadt és szétrobbant darabkái mocskos galacsinként takarják a padlót, a nehéz kárpitok a falak mentén összegyűlt hamu, korom, textilmaradvány iszap-konglomerátummá lényegültek át, a csupasz falakat az egykori álmennyezet vonaláig égésnyomok és korom foltozták be, és a fal melletti tárlón álló hatalmas hóbagoly tollazata is hamuszürke színt öltött, csak üvegszemei villogtak elő a zseblámpa fényében.

 

Rossz érzését leküzdve elővette táskájából eszközeit és vizsgálni kezdte a helyszínt. A fal mentén haladva minden négyzetcentiméternyi felületet poláros fényben szemlélt meg, ahol megmagyarázhatatlan foltok tűntek fel, ott reagenseket alkalmazott, több helyen mintavételt végzett, a lekapart, összegyűjtött anyagokat steril üvegcsékben helyezte el, gondosan rögzítve a mintavétel pontos helyét is. Már csaknem végzett, de közben kényelmetlen érzése egy pillanatra sem szűnt. Hiába próbálná megtalálni a tűzfészket, úgy tűnik, mintha itt minden egyszerre kapott volna lángra és hullt volna hamvába.

 

Ekkor pillantása a helyiség közepén álló, annak egészét uraló, látszólag sértetlen, hatalmas fotelre esett, melyben ülve a jósnő fogadta pácienseit. Rajta hevert rendezetlenül összegyűrődve a nagyméretű kockás gyapjútakaró is, melybe a hideg ellen oly kedvtelve burkolózott.

 

Újabb fényképeket készített, körbejárta a bútordarabot figyelmesen méregetve, majd, mivel semmi figyelemre méltót nem tapasztalt, szórakozottan felemelte a takarót. Éktelen zaj támadt, s egy sötét szőrgombóc repült arcába, karmaival felszántva egyébként is cserzett arcát, majd egy nagy nyikkanással kiugrott a lyukas ablakon. Míg könnyeit és vérét törölgette szeme alól, lába a földbe gyökerezett, látva, hogy a fotel ülőkéjének közepéből, melyen egy szabályos szív alakú átégett lyuk tátong, két kiugrott epeda rugó bólogat felé a végére tapadt afrikcsomóval.

 

l





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=14887