Dél keresztje előttünk az irány.
Most horgonyt le! Rivall a kapitány.
Az ég szürke, de nem látszik felhő.
Segíts, Uram, hadd legyek az első!

Könnye csordul, bár a szíve boldog:
Meghódítom azt a fehér foltot!
Induljunk hát határozott-bátran,
Gáláns módon, frissen borotváltan!

Borzongást űz, mit a fagy most rához,
Álmodozva ül a zongorához,
Ujja nyomán égig száll a dallam,
Kergetőzik, árad szakadatlan.

Nem zavarja a sirályok röpte,
Ébredő szél, mely úgy mellbe lökte,
Két keze a billentyűkön táncol;
A világ megváltozik e tánctól.

Vöröslő gömb horizonton a nap,
Fénylő tüzén a jég is lángra kap.
Szívós pónik, van abrak is, elég,
Hajónk körül hártyásodik a lék.

Pingvin csapat gyűlik a vízparton;
Már nem tudni, hajnal ez, vagy alkony,
Ringó tánccal kísérik a zenét
Fentről szálló kavargó hópihék.

Reccsen a jég a hajótest körül,
Albatroszunk fejvesztve menekül.
Előre hát, hol még senki se járt,
Útra kelünk. Isten, óvd a királyt!